Az antropozófiai emberkép és az önismeret létsíkjai „Ismerd meg önmagad”;  hangzott el az ősi delphoi parancs, ami azóta is úgy […]

Íme, az újkori varázsige, amit folyamatos mantrázással el lehet kerülni az önismeret legapróbb izzadságcseppjeit is. Csak kár, hogy közben senki

Transzgenerációs lojalitás és a lélek szabadsága közötti feszültség A szeretet a családi rendszerek legfőbb működtető ereje, és egyben a legnagyobb

A 21. század második negyedébe lépve az emberi lélek egyre erőteljesebben szembesül azzal az alapélménnyel, amit Rudolf Steiner kozmikus magányként

Aki lát, az nem kérdez, s aki tud, az nem magyaráz.Már nem akarok bizonyítani semmit, senkinek.Vagyok, ahogy a vihar sem

Én már nem tudok csendben maradni.A csend ami bennem üvölt, kicsit sem áhítatos, sem pedig bölcs. Hanem széttépő, vért fröcskölő,mint

Nem mindig fájt. Néha csak ült bennem. Mint egy hangtalan idegen, mint valami, amit nem ismertem fel, de mindig is

A szeretet kérdése szerintem nem egy érzelmi állapot, hanem egy olyan szellemi és lélektani dinamika, ami több létsíkon átívelve alakítja

A modern világban a szolgáltatás fogalma funkcionális értelmezést kapott; teljesítmény, hasznosság, értékajánlat. Ezzel szemben a szolgálat ősi, szellemi minőségként bontakozik

A szolgálat fogalma az antropozófia tükrében túlmutat erkölcsi kötelességen vagy szociális felelősségvállaláson. A valódi szolgálat a szellemi én aktivitásának megnyilvánulása