Az érzékszervek általi ismeretszerzés nem alacsonyabb rendű a gondolatnál, hanem előzménye, morális alapja. Az észlelés egyfajta áldozat: a világnak ajánljuk jelenlétünket.
Az emberi jelenlét térbeli-lelki anatómiája
Az antropozófiai emberkép alapvető kijelentése: az érzékszervi világ nem az észlelés passzív terepe, hanem az ember és a világ tudati-találkozásának eleven mezője. Ebben a mezőben tizenkét érzékszerv működik, amik nemcsak fiziológiai kapuk, hanem morális tudatkapacitások is.
A tizenkét érzékszerv tudatos nevelése az ember nevelése. Nem puszta testi gyakorlat, hanem a tudat melegedő térben tartása.
A hármas felosztás
1. Testérzékek (a saját test érzékelése)
- Érintésérzék
- Életérzék
- Mozgásérzék
- Egyensúlyrérzék
2. Külső érzékszervek (a világ érzékelése)
- Szaglás
- Ízlelés
- Látás
- Hőérzékelés
3. Szociális-szellemi érzékek (a másik ember megismerése)
- Hallás
- Beszédérzék
- Gondolatérzék
- Énérzék
E három szint a test, lélek és szellem összhangját hivatott mozgásban tartani. Lentebb olvashatsz egy kis izelitőt abból, hogy hogyan lehet az érzékszervekre ránézni.
1. Érintésérzék
A világ határainál kezdődik az Én érzése.
Mit érintek ma úgy, hogy közben teljesen jelen vagyok? Mi az, amit meg sem engedek, hogy hozzám érjen?
2. Életérzék
A test belső atmoszférája mindig üzen – csak le kell halkulni hozzá.
Hol van ma jól a testem? Hol feszül? Mit súg a hangulat mögött a testi állapotom?
3. Mozgásérzék
Minden mozdulat egy tudattal telített válasz a térre.
Észreveszem-e, ahogy elindulok? Vagy csak történnek velem a mozdulatok?
4. Egyensúlyérzék
Az Én egyensúlya: test a világban, lélek a döntésben.
Hol borul meg ma az egyensúlyom? Testben – vagy egy döntésben? Hogyan hív vissza a középpontom?
5. Szaglás
Az illat nemcsak fizikai – emlékeket, sorsokat hív.
Mit hoz fel bennem egy illat ma? Egy ismerős jelenlét, vagy valami elfeledett múlt?
6. Ízlelés
Az íz az anyag szellemi aláírása.
Mit eszem ma valóban „jelenléttel”? Az íz mit mond nekem a világról? Keserű, édes, tompa vagy eleven?
7. Látás
Nemcsak azt látom, ami van – hanem azt is, amit kész vagyok meglátni.
Mire nem néztem ma igazán rá? Mi csúszik ki a tudatom perifériáján?
8. Hőérzékelés
A hő a világ érzelmi klímája.
Hideg vagy meleg van körülöttem – de bennem mi van? Mit érzékelek a másik ember melegségéből vagy távolságából?
9. Hallás
A hang nem csak információ – morális történés.
Ma hallgattam-e úgy valakire, hogy teljesen jelen voltam? Meghallottam-e, amit nem mondott ki?
10. Beszédérzék
A szavak mögött szándék van.
Észrevettem-e, mikor a másik ember szavai mögött más hang szólt? Meg tudtam-e hallani a szívét?
11. Gondolatérzék
A gondolat nem csak az enyém lehet – átadható, ha nyitott vagyok.
Ma milyen gondolatot éreztem igaznak – nem azért, mert én találtam ki, hanem mert igaz volt?
12. Én-érzék
A másik ember belső lénye jelen van – ha elég csend van bennem, érzékelem.
Ma találkoztam-e valakivel úgy, hogy valóban éreztem a másik Énjét? Nem a szerepét, nem a formáját – hanem őt magát?
Miért fontos az érzékszervek tudatos fejlesztése?
Mert az emberi szabadság először nem a gondolatban, hanem az észlelés élességében, minőségében, finomságában születik meg. Ez egy belső tér amit egész életedben hordoztál, de sosem neveztél nevén. Egy érzékszervi anatómia, ami nem a testedet rajzolja meg, hanem a tudatod rétegeit.
Ahogy érintesz. Ahogy hallgatsz. Ahogy elfordítod a fejed, vagy épp ránézel arra, amit sokáig nem bírtál nézni.
Mit tehetünk?
- Tudatos figyelmet fordítunk minden érzékszervi élményre (pl. „Mit érzékelek most a bőrömön?” „Hogyan hat a tér melege vagy hidege a lelki állapotomra?”)
- Gyakorlatokat vezetünk a figyelem finomhangolására
- Támogatjuk a gyermeki fejlődést a megfelelő érzéki környezet biztosításával
Az érzékszervek fejlesztése = az emberi jelenlét iskolázása.
A Waldorf-pedagógia, az antropozófiai orvoslás és a szociális gyógyítás alapja is ezzel indul.